A beültetés utáni két hetet otthon töltöttem a kiskutyáimmal, akik gondosan vigyáztak rám. Édes pofák! Meglepően gyorsan teltek a napok, pedig nem sok hasznosat csináltam. Egész nap mentek a sorozatok, pihenés gyanánt olvastam is és igyekeztem nem keresni magamon semmiféle tüneteket. Állítólag ez egy amúgy is fontos lombikos szabály, hogy nem keressük-kutatjuk, mert akkor biztos, hogy talál az ember lánya és aztán meg jöhet a nagy pofára esés. Nagyon büszke vagyok magamra, hogy higgadtan és minden szabályt betartva sikerült véghez vinni ezt az amúgy baromi unalmas két hetet.
Végre elérkezett a nagy tesztelés ideje. Előző nap feltankoltam jó pár terhességi teszttel biztos, ami tuti alapon. Férjem megkért, hogy korán reggel csináljam meg, mielőtt ő elindulna dolgozni. Eleget is tettem a kérésének és hajnalok hajnalán amúgy is totál teli hólyagomnak jól esett a könnyítés. Mielőtt leírom a kálváriámat leszögezném, hogy soha az életben nem volt még pozitív tesztem. SOHA! Szóval lepisiltem a tesztet, ahogy azt az ábrák javasolták és hirtelen megjelent egy erős csík... vártam 1-2 percet, maradt az egy. Sokkot kaptam, elkeseredtem és nem tudtam mit fogok kezdeni ezek után magammal. Visszamentem a hálóba a férjemhez, odaraktam a tesztet elé és mondtam neki, hogy nem jött össze, majd visszabújtam az ágyba. Erre szegény csak nézegette a tesztet és mondja, hogy Szívem ezen van egy másik csík is. Na persze! Megnéztem azért és valóban volt, de elég halvány. Nem hittem benne, hogy ez bármi jót is jelenthet. Majd addig nézegettem, hogy egész felerősödött a második csík, de még mindig sokkos állapotban voltam és hitetlenkedtem. Muszáj volt telefonos segítséget kérnem, lefotóztam a nyamvadt kis tesztet és átküldtem két barátnőmnek, az egyikük kismama, a másiknak meg van egy 1 éves kisfia...gondoltam ők már csak láttak normális pozitív tesztet... Mindketten küldték a szívecskéket és meghatottan gratuláltak, én meg még mindig ott ültem, mint egy béna és nem hittem a szememnek és nekik sem. Nem tudom, hogy mennyi idő kellett, mire felfogtam.
Nincs mit tenni, ez már valószínűleg a várandós hülyülés! :)
Aztán a nap folyamán csináltam még kettőt, majd másnap reggel és következő héten is egyet. Felhívtam az intézetet, ahol elújságoltam a többszörös pozitív teszteket, mire a legédesebb doktor bácsi megkért, hogy most már ne csináljak több tesztet, hanem gyűjtsek a pelenkára és két hét múlva menjek hozzájuk ultrahangra.
Gondoltam magamban, ez most komoly? Újabb két hét? De hál istennek az is gyorsan eltelt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése