2015. november 2., hétfő

Mézeshetek Balin 2. rész

Augusztus 16-án, vasárnap délután megérkeztünk Ubudba, a városkába, ami a sziget belsejében található erdőkkel és lélegzetelállító rizsteraszokkal körbe véve. A Monkey Forest Road-on volt a szállásunk, amit szintén a booking.com-on foglaltam. Az utcáról nézve nem gondoltuk volna, hogy a kapu mögött egy paradicsomi kert és mesebeli bungalow-k fogadnak minket. Mintha le lett volna beszélve,hogy a reggeliző terasz és a medence melletti "nászutas" kunyhót kapjuk mi... Eszméletlen!







 
Az egész kertet beborították a frangipani fa virágai reggelre és tényleg úgy éreztem magam, mint Alice csodaországban. :) Első 1-2 napban felfedeztük Ubudot és Jani nagy vágya is teljesült, mert részt vettünk Madéval és egy balinéz barátjával, Blacky-vel egy igazi autentikus kakas viadalon. Jah és nem mellesleg még nyertünk is a fogadásokon. Nem mondanám, hogy a szinte csak helyi férfiak által látogatott arénában ne kerültünk volna szúrós szemek keresztüzébe.. :) Nagyon izgalmas, de azért állatvédőként én biztos betiltatnám...





Ubud látnivalói közül a kedvencem a szent majom erdő volt, ahol a kis pimasz jószágok szabadon garázdálkodnak és persze etetni is lehet őket. Sokan panaszkodtak tripadvisoron és más portálokon, hogy lopnak és harapnak a majmok, de nekünk nem volt semmilyen negatív tapasztalatunk. Pedig mi is etettünk és fényképeztünk is, de nyilván feleslegesen nem piszkáltuk őket és nem sivalkodtunk, hogy jujjjj kismajom. :)

 




 
Majmócák után volt még rizsterasz túra és egy kis ad hoc jógázás és persze nem maradhatott el a nagy alkudozás a helyi piacon. Lett is sok szép szárongom, amit sajnos az időjárásra és az irodai dress code-ra tekintettel  itthon nem tudok hordani, de megyünk mi még Balira... :)





 

 
Egy finom indonéz vacsora után korán feküdni kellett, mert hajnalban jött értünk Ketut, a helyi vagány sofőrünk, hogy elvigyen minket megmászni a Batur vulkánt... Folytatjuk! :)

2015. október 30., péntek

Mézeshetek Balin 1. rész

Senki számára nem volt meglepő és újdonság, hogy a mézes heteket Balin, Indonéziában fogjuk tölteni. Régi álmom volt és persze elég előkelő helyen szerepelt a bakancs listán is. Szerencsére elég tetszetős álom volt ahhoz, hogy könnyedén megoszthassam a férjemmel és ő is magáénak érezze a sztorit. Természetesen az út megszervezése és a programok összeállítása az én tisztem volt, ahogy mindig... Nem is adtam volna ki a kezemből. :)
Még márciusban egy Emirates akciós hétvégén sikerült a jegyeket kedvező(bb) áron lefoglalni és aztán kezdődhetett a tervezés és az álom beteljesülése egyre közelebb került hozzánk. Imádtam minden pillanatát, amikor szörföztem a neten, úti blogokat és fórumokat olvasgattam és nézegettem a képeket erről a mesebeli helyről. Sokan kérdezték, hogy miért nem foglalunk le egy szervezett utat egy utazási irodánál, mert úgy mennyivel kényelmesebb és egyszerűbb. Azt hiszem az lett volna a legnagyobb hiba a világon... Bali nem az a hely, ami arról szól, hogy a medence partján vagy a tengerparton a szálloda napágyán heverészel két hétig és iszod egész nap az all inclusive koktélokat. Icike-picike kis sziget megannyi csodával, olyan gyönyörű és lélegzetelállító helyekkel, hogy nem tudsz vele betelni. Még soha nem jártam ezelőtt Európán kívül, de tudtam, hogy Balinak kell lennie az első helynek és mindent meg fog változtatni... így is történt! Nem csak az utazás élményét és a sok szép helyet és kedves emléket kaptuk Balitól, hanem egy leírhatatlan csodát. Nehéz megfogalmazni, mert nem kézzelfogható és szabad szemmel sem látható... egy érzés, egy szemléletváltás egy olyan béke és egy képesség arra, hogy higgyünk a csodákban és, hogy az emberi szeretetnél nincs fontosabb és erősebb dolog a világon.
Amikor nekiálltam a tervezgetésnek azért előszedtem azt a képzeletbeli bakancslistát, hogy mi van még rajta, amit esetleg Balin meg lehet valósítani és mit ad Isten a delfinszeretgetés és játék velük egy megvalósítható cél volt, csak kellett hozzá egy kis segítség. Az egyik fórumnak köszönhetően találtam rá Rikára, egy szuper magyar lányra, aki évek óta Balin él és túra/programszervezéssel (http://www.oriannabalitours.com/hu/ )foglalkozik, és aki lett az én segítségem, majd a nem mindennapi idegenvezetőnk és mondhatom azt, hogy a barátunk. Pár nap e-mailezés után összeállt egy elég eseménydús és izgalmas program. Mint a legtöbben, akik maguknak szervezik az útjaikat én is a booking.com-on foglaltam le a szállásokat segítségül hívva a tripadvisort és bebizonyosodott, hogy remek választás volt és nem csalódtunk egyik szállásban sem, sőt...
Na de nézzük is, hogy mit láttunk és hogyan alakult ez a két hét Balin, az istenek szigetén. :)
Augusztus 14-én, pénteken késő este indult a gépünk Bécsből Dubaiba, ahol átszálltunk, majd 9 és fél óra repülés után helyi idő szerint késő este megérkeztünk Denpasarba. Sok sok alkudozás és faképnél hagyott taxi sofőr után jött egy kedves és segítőkész balinéz forma, aki végül elvitt minket tök normális áron Kuta Beachre, ahol az első éjszakát töltöttük. A hotel kb. 5 perc sétára volt a hosszan elterülő, szörfösök által közkedvelt homokos-hullámos partszakasztól és a nyüzsgős party élet kellős közepén. :)




Tekintettel arra, hogy mi nem szörfözünk és nem is bulizni érkeztünk Balira így másnap egy kis pancsi után tovább is álltunk. Jött értünk Rika és a férje, Made és átcuccoltunk Ubudba. A következő 5 napban innen indultak a túráink.

2015. április 3., péntek

Folytatás...

Nagyon hosszú idő telt el azóta, hogy itt jártam. És ez idő alatt nagyon sok minden történt is.
Mesélhetnék arról, hogy hányszor jártam orvosnál, kórházban, hányszor vettek tőlem vért, hány ultrahangon és röntgenen estem át, illetve még dicsekedhetnék egy biopsziával is... De nem fogok! Elég ebből a betegség tudatból, elég abból, hogy sokszor a beszélgetéseimet is ezek uralják. Néha azt érzem, hogy rosszabb vagyok, mint egy idős néni a körzetinél. :)

Inkább mesélek Nektek arról, hogy megtaláltam életem sportját, ami nem csak sport számomra, hanem szerelem, lelkibéke és valami, ami mérhetetlenül megváltoztatott. Ez nem más, mint a jóga!
Sokáig szkeptikus voltam és azt gondoltam, hogy a jóga túl lassú nekem és nem fogja azt a hatást gyakorolni rám, mint egy izzasztó aerobic óra. Nem tévedtem sokat... Valóban más a hatás. Sokkal jobb és garantáltan az izzadás sem marad el. :) A jóga megtanított jóban lenni magammal, törekedni saját magam és mások elfogadására és megtanított, hogy nem csak látható izmaim vannak. És a láthatatlanok sokkal jobban tudnak másnap fájni. :)

Egy éve voltam az első jóga órámon, ami egy hatha óra volt. Minden egyes perce egy küzdelem volt, csatáztam végig az elmémmel, a lelkemmel és végig a fizikai határaimat próbálgattam. De a jóga gyakorlás után a relaxáció alatt elaludtam. Elaludtam úgy, hogy körülöttem idegenek szuszogtak, szólt valami relaxációs zene és az oktató is beszélt. És én tényleg elaludtam, sőt még álmot is láttam. Ez az első találkozás azonnal szerelem lett és azóta az életem szerves része.

És ami tényleg csodás a jógában, hogy hihetetlen fejlődésre vagy képes általa. Kezdem visszanyerni gyermeki hajlékonyságomat, egyre erősebb vagyok mind fizikálisan, mind lelkileg. Olyan gyakorlatokat tudok már megcsinálni, amikről még álmodni sem mertem volna korábban. Látom és érzékelem a fejlődést, ami bizakodással tölt el és remélem, hogy hosszútávon a felgyülemlett betegségekben is pozitív változást hoz. Egyszerűen kitartásra és türelemre tanít és ez az amire a legnagyobb szükségem van.