De idén is magamra maradtam...már ami a saját ember gyereket illeti. Minikénk úgy döntött, hogy ezt a karácsonyt még fizikálisan nem tölti velünk. Nagyon hiányzik és leírhatatlan milyen érzés olyan édesanyának lenni, akinek a kis babaszagú, selyembőrű embergyereke még valahol angyalkaként repdes. Hiányát senki és semmi nem pótolhatja, de azért szerencsére van egy csomó olyan gyerekem, akiket nem én hoztam a világra, de a szeretetük enyhíti a fàjdalmat és kárpótolnak, akiknek hozhatok egy kis karácsonyi hangulatot az életükbe. Idén karácsonyra a kecskeméti kórház gyerek osztálya kapott egy kis csomagot remélve, hogy azok a picik is kaphatnak az én rajongásomból és szeretetemből, akik betegen kórházban kénytelenek tölteni az ünnepeket. És hát vannak nekem "barátgyerekek" és "rokongyerekek" , akik mosolyt csalnak az arcomra, akiket nagyon szeretek és meglephetek karácsonykor is.
De van mèg itt valaki, akit közel két éve azért kaptam, hogy enyhítse az embergyerek hiányát. Terápiás gyerekpótlékként megérkezett hozzám Gandhi, hogy bearanyozza a napjainkat és legyen kivel bolondozni karácsonykor. :) Kicsi szőrös négylábú babám igazi gyerek, imád ajandékot kapni, játszani és legalább olyan izgatott, mint a bolond anyja. Szenteste neki és kispajtásának is készültem meglepetésekkel és az alábbi képek bizonyítják, hogy megérte.
Remélem, hogy a következő karácsonyt már nagycsaládosként tölthetjük együtt békében és szeretetben!
Nagyon boldog, szeretetben gazdag ünnepeket kívánok és ne feledjétek, hogy a karàcsony a szeretetről, a családról és a gyerekekről szól!
Minden szülőnek üzenem, hogy legyetek hálásak gyerekeitekért és szeressétek őket nagyon és jól!
